A munkaerőpiacról

Az elmúlt hónapban biztató jelek tűntek fel a gazdasági adatokban, sőt, egyesek nem átallották a rádióhallgatók füle hallatára, fényes nappal kijelenteni, hogy az ország elkezdett kilábalni a válságból. Csodák persze nincsenek, de érdemes észrevenni a részleteket.

Új-Zélandon általában alacsony a munkanélküliség, (hagyományosan kis és középvállalatok működnek) a mi érkezésünkkor kb. 3% körül járt, ami a tavalyi évben az elképesztően magas, 8% körüli értékre is felment, komoly zűröket okozva a társadalomban, elbocsájtások és leépítések után a kiwik is nehezen találtak munkát, a bevándorlók pedig nagyon nehezen, ha egyáltalán.

A múlt hónapban viszont hatalmasat zuhant a munkanélküliségi mutató, több, mint egy egész százalékot, ami kifejezetten nagy lépés. Ez még azért nem a kánaán, messze az egy évvel ezelőtti érték felett vagyunk, és a munkanélküliség regionális megoszlása elég elkeserítő képet mutat, a Northland régióban még mindig 10% körüli értékkel küzdenek.

A Jobs Online – ez egy, a munkaügyi minisztérium alá tartozó, munkaerőpiac-monitorozó szervezet – felmérése szerint az online  hirdetett állások száma 8.6%-al nőtt az elmúlt negyedévben, ebben mindenféle állás benne van, az árufeltőltőtől a menedzserig. A képzett munkaerőt kereső hirdetések száma emelkedik leginkább, szinte minden iparágban keresnek jól képzetteket, a mérnökök iránti kereslet ugrott meg leginkább de kell sales, retail, marketing és reklámszakember is.

Az árnyalja a képet, hogy a Jobs Online csak vezető online hirdetési felületeket monitorozza, (Trademe Jobs, Herald Jobs, Seek) de saccolásra már használtató ez az eredmény is. Az elmúlt tíz hónapban a hirdetett állások száma folyamatosan nőtt, ami jelzi, hogy a munkaerőpiac kezd lábraállni, amit megerősít a munkanélküliségi mutató is.

Hogy kicsit a számokkal is tisztába jöjjünk, Új-Zéland lakossága elérte a 4.35 millió főt, ami önmagában még nem lenne nagy etvasz, de ha megnézzük a grafikont, akkor látszik, hogy a zátony lakossága csak 1920-ban lépte át az egy milliót. A születésszám ingadozása és bevándorlás mértéke formálja a populációs trendet. Az elmúlt harminc évben a gyermekszám csökkent, a várható élettartam pedig növekedett, ami alaposan eltolta a lakosság kormegoszlását. Az átlagos életkor 25,6 év volt 1971-ben, 33,1 év 1996-ban, a 2001-es érték 35 év. A jóslatok szerint 2051-ben a lakosság fele lesz 45 évesnél idősebb.

1967 és 2001 között a 65 évesnél idősebbek száma duplájára nőtt, elérve a 460ezres számot, 2051-re 1.22 millió 65 évnél idősebbel kell számolnunk, miközben a gyermekek száma (0-14 éves kor) a 2001-es 880ezerről 750ezerre fog csökkenni. Önmagában ennek a folyamatnak is komoly következményei lesznek az élet számos területén, kevesebb gyereknek kevesebb iskola kell, kevesebb tanárral, (iskolabezárások ill. összevonások) miközben az állami nyugdíjkifizetések megemelkednek és velük az összes vonatkozó egészségügyi kiadás, mindezek mellett pedig csökken a munkaképes-korúak száma, kevesebb kereső pedig kevesebb adózót jelent, akiknek fedezniük kell a megnövekedett  költségeket. Ehhez azért nagyon komoly jóstehetség nem kell, de azért kicsit megnyugtató, hogy ezen már most gondolkodnak.

A munkaerőpiac nem is néz ki olyan rosszul, a munkaképes-korú (15 évnél idősebb) emberek a lakosság cca. 78%-át adják, számuk 3,412,000 fő, ezek 68%-a, 2,317,000 fő számítódik munkaerőpiaci résztvevőnek, a fennmaradó 31,9% különböző okokból nincs a munkaerőpiacon. A résztvevők 94%-a dolgozik ami 2,177,000 embert jelent, 6% pedig a 140,000 munkanélküli. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakosság 50% dolgozik, (77,4% teljes, 22.7% pedig részmunkaidőben.)

A kilátások nem rosszak, bár nyilván nem ott tartunk, mint a válság előtt, soksok hitelt kell még visszafizetnie az országnak, amelyet a válságos hónapokban kellett felvenni, ugyanakkor sok egyéb gazdaságélénkítő módosítás van kilátásban, lesz áfaemelés, egyre érdekesebbek az adócsökkentési tervek, az építúiparnak pedig igen jól fog jönni, a technológiai hibás lakóházak rendbehozására igénybe vehető, megemelt állami támogatás, az energywise programok is eléggé felpörögtek. Most, hogy Ausztráliában ismét változott a bevándorlási szabályozás, szerintem egyre jobb eséllyel fognak ide érkezni a skilled bevándorlók, szükség is lesz rájuk.

Az adóváltozásokat majd külön is tárgyalom, van elég hiszti körülöttük és számos alternatív megoldás elhangzott, van közte elég meredek is. Jelenleg a teljes adóbevétel76%-át az adózók 10%-a fizeti be a kasszába a maradék 24% adóbevételt a fennmaradó 90% adófizető rakja össze. Fura.

13 hozzászólás “A munkaerőpiacról” bejegyzéshez

  1. Nem akarjak, hogy lelepjunk, csokkentik az adonkat:

    „What I actually said on Monday was that people paying the top personal rate included skilled professionals like doctors, engineers, scientists, and the like who fit into some core and critical categories in the economy,” Mr Key said.

    „Those people are in demand all around the world and we need to have their careers here, and for them to be put to work in New Zealand.”

  2. Azt lehet tudni vajon, hogy a munkanelkuliek szama kiket takar? Rezidensek, allampolgarok, mindenki aki epp NZ-n tartozkodik es mondjuk nem fizet adot?

    „Most, hogy Ausztráliában ismét változott a bevándorlási szabályozás, szerintem egyre jobb eséllyel fognak ide érkezni a skilled bevándorlók, szükség is lesz rájuk.”

    Kozben teremtodnek munkahelyek is, vagy az amugy sem tul sok lehetseges poziciora lesz majd 6szor annyi jelentkezo?

  3. 1. mindenki benne van akinek van adószáma, és idősebb, mint 15 éves. úgy számolnak, hogy ekkora a labour force, az a 100% és ebből 6%-nak nincs melója. (aki otthon van a gyerekkel az ugye alapból not in the labour force). Szóval te benne vagy 🙂

    2. pont arról beszél a JO, hogy 8.6%-al több álláshirdetés van onlájn és ezekben nincs az ami csak helyi lapban meg csak papiron jelenik meg. Ergo van több állás. Az más kérdés, hogy van-e rá alkalmas dolgozni akaró abban a 6%-ban.

  4. 1. Ertem. Igazabol csak azert kerdeztem, mert az a 6% nekem kevesnek tunt. (tudom, hogy itteni viszonylatban az mar sooook)

    2. Well, ez a Jobs Online-on adat nekem kicsit falsnak tunik, de hat ez van. Nem szoktam megszamolni a hirdeteseket, ez teny. 🙂

  5. meg eleve aki keres állást az egyfajta hirdetést keres, szűr a seeken, sose látja hogy a szomszéd szakmában ma feltettek huszonöt újat…

    nyilván felmerül a kérdés, hogy a Jobs Online vajon minek van…

  6. Igen, erre probaltam celozni, hogy nem szamolom a hirdeteseket, szoval felolem akar felrakhattak ma is vagy 45 orvos es 67 apolonoi hirdetest, azokat nem nezem.
    Egyebkent ha mar osszekapcsolodott a „jojjenek a bevandorlok” es a „tobb hirdetes van” temakor: Valoszinuleg akkor lenne ertelme, ha mondjuk a Tenyleg keresett szakmaval rendelkezoknek adnanak vizumot. Hogy az elozo peldaval eljek, hiaba van csillio hirdetes mondjuk egeszsegugyben, azzal egy ezer ev gyakorlattal rendelkezo bazi jo hegeszto mondjuk sok mindent nem tud csinalni, de esetleg adtak neki rezidenszit, es akkor o is szegeny csak a 6%-ba fog tartozni (vagy novelni azt).

  7. A Jobs Online annyiban is fals, hogy nagyon sok meghirdetett állás eleve nem is létezik. Nagyon sok fejvadász cég hirdet állást, hogy feltöltse az adatbázist, meg amúgy is a Seek-en általában csomagot vesz, pl. mi is hirdettünk ilyeneket, mert ki volt fizetve havi 10 hirdetés 🙂

  8. Post vege? Amikor beirtam meg nem volt adorol szolo masik bejegyzes. Szoke-e vagy?

  9. Szervesen kapcsolodott az elso kommenthez, magammal beszelgettem:-)

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.