Megint adócsökkentés

Megszületett a 2010-es költségvetés, van benne mindenféle, ami szem-száj ingere, bennünket ebből kettő dolog érint közvetlenül, a többi inkább áttételesen. Az szja adósávokat ismét megigazították, viszont az áfa 15%-ra fog emelkedni, a jelenlegi 12,5%-ról. Nézzük a részleteket kutyafuttában.

Az szja 2010 október elsejétől a következőképpen fog módosulni:

• 14 ezer dollár alatt – 12.5% ról 10.5%-ra
• 14 ezer és 48 ezer dollár között – 21.0% ról 17.5%-ra
• 48 ezer és 70 ezer dollár között – 33.0%-ról to 30.0%-ra
• 70 ezer dollár felett – 38.0%-ról 33.0%-ra

Ebből már elsőre látszik, hogy mindenkinek csökken a teher, ami első blikkre bizony frankó, mindenki kevesebb pénzt adni az államnak. Az adózók nagyja a második adósávban manőverezik, ott pedig komoly változás van, ami soksok háztartásban fog számítani. A változás a sajtóvárakozásokat is felülmúlta picit, a hosszútávú hatások pedig úgyis csak évek múlva lesznek értékelhetőek. Az igaz, hogy a National adócsökkentést ígért a választási kampányban.

Az szja változás mellett fontos, hogy 2011 április elsejétől a cégadó 30-ról 28%-ra fog csökkenni, ami egyrészt ösztönzi a cégeket a további alkalmazottak felvételével járó bővülésre, másrészt pedig 28% lesz a cégadó Ausztráliában is, veszítünk a versenyhátrányból egy kicsit. 2009-ben az OECD országokban a cégadók átlaga 26.3% volt, ehhez képest a 30% kifejezetten elrettentő, én biztos oda vinném a cégem, ahol kevesebbet kell csengetni, ilyen közegben a 30%-os adó dealbreaker.

Az szja változásnak örülünk, ellenben valahol annak a pénznek be kell folynia, hol vannak már a szufficites évek, súlyos adósság lóg az ország nyakában, milliárd dolláros tétel, azt valahogy le kell dolgozni. Az áfaemelés árnaylja azért az alacsonyabb adók következményét, nem véletlen, hogy a kormányzati kommunikáció sosem felejti el megemlítani, hogy ámbátor az áfa ugye felmegy, de még így is több marad a zsebekben. A webes adókalkulátort már beélesítették az új számokkal, lehet sasolni, hogy mi mennyi. (azért kérdezi a kalkulátor a rentet és/vagy jelzáloghitel törlesztőjét, mert ezek egyikének sincs áfája) Végeredményképpen azt kapjuk, hogy mennyivel járunk jól vagy rosszul, ha összetoljuk az adócsökkentést az áfaemeléssel.

Ez az adócsökkentés persze nem olcsó játék, idén és jövőre 2.46 milliárdba, 2013/14-ben már 4.26 milliárdba fog kerülni, ugyanakkor a magasabb fogyasztási adó kompenzálja ezt a kiadást, az egész csomagot igyekeztek úgy megtervezni, hogy nullszaldó körülire jöjjön ki a matek. Az egész macera növelni igyekszik az adórendszer koherenciáját, olyan finomságokkal operálva, mint a befektetések hasznának alacsonyabb adóztatása vagy az, hogy a legmagasabb adósáv és az osztalékadó mértéke ugyanaz lesz. Igazából mindenki kicsit jobban jár, de legjobban a munkaerőpiac méretéhez képest nagyon kis számú, magas keresetű, majd rögtön mögöttük a középosztály.

Aki ennél bővebb elemzésekre kíváncsi, annak sok szeretettel ajánlom a Guide to the tax changes proposed in the Taxation Bill c. dokumentet, ami átfogóan elmagyarázza, hogy merre hány méter, vagy egy egyszerűbben értelmezhető másik doksit az adóváltozásokról. Egy kis példatárat hoz a Kiwiblog is, azt is érdemes lehet átnézni, vagy feltúrni az adóhivatal honlapját.