még az adóról és a büdzséről

Az új költségvetés már tervezet korában is komoly vitákat gerjesztett, a hivatalos bejelentés óta pedig ömlik az okoskodás mindenhonnan. Friss infók és elemzések a hajtás után.

Nyilván a leghangosabban az ellenzék, a korábban 3 cikluson át kormányzó, baloldali Labour ordít, aki egyik szájával azon hisztizik, hogy bezzek a jól keresők járnak a legjobban és hol van itt a szociális érzékenység, a másik szájával pedig a szufficit elolvadását nehezményezi, abba pedig ne menjünk bele, hogy okos-e egyáltalán ennyi szufficitet felhalmozni. Az egész világot súlyosan érintő gazdasági válság átvészelését Új-Zéland is csak hitelből tudta megoldani, a versenyképességet viszont növelni kell, az Ázsia-Pacific régióban ott van mindjárt ázsia, no meg a szomszédban Ausztrália, amiket ha lelépni nem is nagyon tudunk, azért lépést tartani kéne.

Az állami adókalkulátorral szemben a Deloitte faragott gyorsan egy másikat, amely picit jobban konfigurálható, picit talán pontosabb képet ad azáltal, hogy memondhatjuk neki, hogy mennyit költünk el az éves bevételünkből, így pontosabban látszik, hogy az áfaemelés hatásával módosított eredmény mennyi is lesz. Az állami kalkulátor egyszerűbb, az éves bevétleből levonja a lakásbérlést/jelzálogtörlesztőt (mert ezeknek nincs áfája) és a maradékkal számol, mintha minden fillérünket elköltenénk. Ez se rossz, de a Deloitte-é valamivel pontosabb eredményt ad.

A progresszív adózási rendszer marad, csak az arányok változnak egy picit, de azért érdekes látni, hogy hogyan:

• 40,000 dollár alatt keresők átlagosan kevesebb, mint 15% szja-t fizetnek
• 70,000 dollár alatt keresők átlagosan kevesebb, mint 20% szja-t fizetnek
• 110,000 dollár alatt keresők  átlagosan kevesebb, mint 25% szja-t fizetnek

Ez azt jelenti, hogy az adózók 67%-a fizet 15%-ot (átlagosan) meg nem haladó  szja-t, 88% fizet 20%-ot meg nem haladó mértéket ésa csúcs 12% legmagasabb adót befizető adózó fizeti a a befolyó adók közel felét, az szja bevételeknek pedig a 90%-át.

Ugyanez a cég írt egy részletes elemzést is, amely letölthető az oldalukról (PDF), ez főleg üzleti szempontból vizsgálja a jelenlegi költségvetést, de mindenképpen megér egy nézést. Számos egyéb érdekesség mellett azt is mondja, hogy ha maradunk a tavalyi költségvetésnél, akkor az ország adósságát 2019-2020 környékén sikerül ledolgozni, az új költségvetés viszont – annak ellenére, hogy idén a deficit 8,6 milliárd dollár – ezt 3-4 évvel rövidebb időtartamra csökkenti, 2016-ig számolnak deficittel, illetve abban az évben már szufficitel.

Ausztráliához viszonyítva ugyan marad némi versenyhátrányunk szja téren, de a kölségvetési módosításokat követően közel 44 ezer dollárt kell keresnie a dolgozónak évente, hogy magasabb adóteher érintse, mint a szomszéd szigeten (ahol egyébként magasabbak a bérek), ami nagy előrelépés, ez az évi bruttó összeg már sokkal közelebb van az átlagkeresethez. Viszonyításképpen itt egy táblázat, hogy hogy néz ki a két ország az adóváltozás után, pirossal az a rész, ahol a kiwik magasabb adóterhet élveznek.

A cégadó csökkentése igyan kicsi lépésnek látszik, de azért komoly hatása van (lesz) egyrészt igazodunk az OECD átlaghoz valamelyest, másrészt felzárkózunk az Ozzik mellé a 28%-al. Nem csak közvetlen szomszédunk Ausztrália, hanem komoly piac és komoly versenytárs is, nem mindegy, hogy valaki elviszi-e a cégét oda vagy itthon marad.

88% of taxpayers will pay no more than 20% income tax.

The top 12% of taxpayers will still pay 49% of all income tax, which I estimate is over 90% of net income tax!