Új-Zéland
Új-Zélandon a kültéri tevékenységek igen népszerűek, sokan kirándulnak, másznak hegyet, vadásznak, kerékpároznak vagy teljesítménytúráznak szerteszét az országban. A DoC ezért üzemeltet egy 1400 kunyhóból álló hálózatot (Backcountry Huts), amelyet bárki igénybe vehet. Ez a rengeteg kuckó azonban nem csak úgy ott termett az erdőben, ennél a zátony mindig is kalandosabb volt.
Vasárnap elhagyták Aucklandet a Volvo Ocean Race hajói, (bár azóta az Abu-Dhabi hajó vissza is tért javításra) és nekivágtak a verseny legvacakabb szakaszának. A következő kikötő Itajai Brazíliában. Rengetegen voltak kíváncsiak a hajókra, hatalmas tömeg volt a versenyzők körül a marinában, és persze tízezrek nézték meg a kikötői futamot szombaton és az indulást vasárnap, így tett a szerkesztőség is.
Ha az ember tájékozódni szeretne a zátonyon, a legegyszerűbb, ha vesz egy GPS-t és azzal kirándul. De aki papírozni szeret, az sincs magára hagyva, Új-Zéland földrajzát egy erre hivatott hivatal intézi, a Land Information NZ.
Ez csak nekünk olyan izgalmas, mert itt rendes zöldpaprika akkor van, ha termelsz magadnak, egyébként vehetsz a szerbtől olyat ami eléggé hasonlít, de azért csak 91%-os az egyezés. De a szorgos kertművelés végül meghozta zöldségét.
A városi tanács üzemeltet egy amolyan térinformatikai jellegű honlapot, amelyen mindenféle hasznos információ elérhető, a helyi ingatlanadók mértékétől a tanácsi értékbecslésig, de rajta van a víz- és csatornahálózat meg mindenféle hasznosság. Egyéb okoból turkáltam benne de csuda klassz dolgot fedeztem fel, nézzétek csak meg ezt a képet alaposan!
A hétvégét Omahán töltöttük, ahonnan csak pár kilométer Matakana, ahol minden szombaton van piac, mindenféle helyi érdekességgel és különlegességgel. Miután az összes kiwi azt mondta, hogy ezt nem hagyhatjuk ki, meg is néztük milyen.
Az új-zélandi turizmus egy régi álma vált valóra tavaly decemberben, amikor megnyílt a zátony, soksok éve készülő nagy túraútvonala a Te Araroa, amely 3000km hosszan, északtól délig végigér az egész országon, sőt.
Csak eljött ez pillanat is, valami csoda folytán a magyar állam hirtelen (hat év után) képessé vált a külföldön élőknek a Mo-n élőkkel azonos útlevelet produkálni. Na lett is haddelhad, senki nem akar kimaradni, ki tudja mit hoz a jövő, amit ma megtehetsz ne halaszd.
Azon már túlvagyunk, hogy hogy szerezzünk fegyvertartási engedélyt, és azon is, hogy szerezzünk fegyvert, most jön az, hogy fogjuk a fegyverünket és jőjünk vele, azért van. Puskaporszag.
Szóval az van, hogy már vagy két hete tologatok magam előtt két, meglehetősen jelentéktelen műszaki problémát, amelyek megoldása csak pillanatok kérdése, de az előkészületek miatt ellustálkodtam az egészet. Most hétvégén viszont letudtam őket, most pedig megmutatom, hogy hogy lesz egy nem túl jelentős érdekességből blogposzt.
