Gasztro – ÉG A ZSÍR! (recepttel!)

Már régóta tervezgettük, hogy valami durvát kéne csinálni kajafronton, és ilyenkor az ember mindig visszanyúl az atavisztikus távlatokba, és a legmeredekebb dolgokkal találkozik. No, de hát azért csinálja. Zsírban sült máj. Ez jött elő. Fúziós konyha, sőt multidiszciplináris, mi?

Egy félresikerült kísérletem már volt zsírban kisütött máj ügyben, ugyanis itt a zátonyon amit zsírnak hívnak az nem az. Illetve az, de mégsem, nem átallják a szarvasmarhák zsírját “drippings” néven bedobozolni és a mit sem sejtő vásárolók elé vetni. Igen, végül is zsír. Nu, ebben én már régebben készítettem sült májat, de már a processzus során terjengő szagok elárulták, hogy rossz irányba haladunk, a végeredmény pedig egészen váratlan ízű és állagú lett. Kidobtam. (ne feledjük, a helyi nemzeti étel a fisencsipsz!)

Ámde eme bazi nagy város sokmindent rejt árnyas utcái végtelen sorában, még magyar hentest is, név szerint Muik urat, aki direkt kitolásból olyannyira dél Aucklandban lakik, hogy szinte nem éri meg elutazni hozzá. Azért mégis nekivágtunk és rettentő távok megtétele után (Manukautól még délre) megérkeztünk a nemzetiszín postaládával szelíden jelzett ingatlanig, ahol a hátsó kertben a hentész kis üzeme aszalódik a déli verőn. Belépve olyan paprikáscucc-szag csapott meg, hogy szinte honvágyam lett, és láttam Csanádon, hogy ő se maradt szárazon. (nyilván együtt expedícióztunk)

Minden van, mit egy magyar hiányolni képes, paprikás szalámik, csabaik, pörc és tepertő, kolozsvári szalonnák és igazi füstölt holmik, de a mi a lényeg, disznózsír! Kicsit magyarosan, de nem lehet kártyával fizetni, az ember ne dörgölőzzön bankokhoz és vezesse kockás füzetben a bevétel/kiadás oszlopokat, lehet, hogy a hentésznek van igaza. Meg unikumja. No felszerelkezve kolbászokkal és 5 kiló zsírral (itt a beszédes lard néven fut) hazajöttünk majd másnap elhaladtunk a szaküzletbe és magunkévá tettünk 3 kiló csirkemájat.

A kollektív tudat szingularitása és a tér-idő kontinuumban bekövetkezett logisztikai anomáliák következtében a hőkezelési aktusra csak másnap került sor. A máj megtisztításának utálatos műveletével végezve feltettem a zsírt olvaadni és a konyhát (környéket) lassan megtöltötte a langyos disznószag, amiért otthon mindig kaptam a nejtől, hogy büdöset csinálok a lakásban, úgyhogy legutoljára már Egamagénál hegesztettünk. De most nem volt menekvés, a konyhaajtó a maga egyszerűségében képtelen volt a konyhában tartani a szagot, de sebaj. A jó meleg zsírba került egy kis zöldfűszer amit Márkék kertjéből csentünk, só és bors. Fokhagyma sajnos nem kerülhetett, mert egyeseknek gyenge a szervezete, mint egy harmatos virágszál.

Aztán belement a máj. Kábé három és fél órán keresztül sült a májacska a zsírban utána pedig dobozokba töltögettük, hogy onnan kenegethessük kenyérre, ha megdermedt. (azért a saját porcióba én orvul belekarikáztam 3-8 gerezd vámpírriasztót) Aki még nem próbálta a friss kenyérre kent májaszsírt lilahagymával és paradicsommal, az nem tud semmit a világról. Ennek a kajának nem csak az íze az előnye, hanem a praktikussága is, gyakorlatilag képtelen megromlani, bár erre sok esélye amúgy sem szokott lenni, előbb elfogy. Alapvetően szárnyas-zsírral a legjobb, meg a májjal is lehet variálni, de itt behatároltak a lehetőségek, például nincs liba… vagy csak mi nem találtunk.

Haute cuisine trükk: a lilahagymát karikára vágjuk és megsózzuk, fogyasztás előtt pedig friss citromlevet facsarunk rá. Sokkal jobb, mint ecettel, vagy magában.

Jó étvágyat!

No, Móni kívánságára leírom a processzust:
A májat megtisztítjuk mindenféle nem kívánatos részlettől, és ami szemre nem néz ki jól, azt is kidobjuk. A májba vezető erek vagy mik, na az nekem nem fekszik, én azt kivágom a fenébe, számítva arra, hogy egy kiló májból lesz kb 10 deka veszteség is. A májat ne mossuk meg és ne sózzuk meg előre.
A csirkemájat én nem vágom fel, hanem egyben teszem a felolvasztott zsírba. Amikor a zsír már átlátszó, de még nem ég és nem forr, akkor megy bele a máj. Mivel a májban van sok víz, amit nem akarunk megenni, ha nagyon meleg a zsír, akkor serceg meg leégeti a fröcsögő zsír a kezünket. Azért kell jó sokáig sütni, hogy a zsír kiűzze a vizet a májból, sőt átvegye a helyét, ettől lesz a májacskánk jól kenhető.
Ne ijedjünk meg, ha a katyvasz zavarossá válik, a májból kisülő víz-vér miatt van, hagyjuk nagyon pici lángon mozgásban tartva az egészet, így lassan kimenekül a zsírból a víz és marad a máj. Kb 10 percenként alaposan megkevergettem, hogy ne égjen le, a titok a kis láng, ez időigényes meló, de utána akár hetekig van májas zsírunk.
Amikor már meleg a zsír, benne rotyog a máj, akkor szórok a zsírba sót, borsot és akinek van, az friss majorannát, ágastul, ha van rozmaring, az is csak jót tesz neki.
A lényeg, lassan, hosszan rotyogtatni, tízpercenként megkeverni és a helységet folyamatosan szellőztetni. Ha valakinek a konyhája egyben van a nappalival, akkor keresse fel egy barátját, aki nem ilyen hátrányos helyzetű és ott hegesszen, a bútorból-szőnyegből-függönyből ez a zsírszag az életben ki nem jön.

Musick Point – Bucklands Beach North

Az időjárás kevéssé télies, legalábbis a mi felfogásunk szerint, úgyhogy a ragyogó napsütés kiűzött bennünket a lakásból. Mivel már egy ideje mocorog a fejemben a golfpálya-fotózás, most Hobe tegnapi tippjét követve, a könnyű szték beebédezése után, Musick Point irányába indultunk. Bár ez is Aucklandban van, azért közel nyolcvan km-t autóztunk.

Musick Point a Bucklands Beach kis félszigetének a spiccén helyezkedik el és lehet onnan nézni szerteszét. Sőt, le is lehet mászni a vízhez, amit meg is tettünk a rengeteg meredek lépcsőkön, és néztünk a szemünkkel alaposan. Ha kiáll az ember a (fél)szigetspiccre, akkor balról jobbra a következőket láthatja: St. Helliers, távolban North Head és Takapuna, Rangitoto vulkáni kúpja, nagyon közel majdnem pont szemben a Browns sziget gyönyörű dombjai, Motutapu és Motuihe szigetek, jobbra a távolban Waiheke sziget, mág jobbrább Omana beach, Beachlands és Mellons Bay.



Csudaszép, a késő délutáni Nap bevilágítja az egész miskulanciát, a tengeren összevissza járkálnak a mindenféle vizijárművek, az ember háta megett pedig, a susnyás takarásában egy szikrázóan fehér art deco épületben titokzatos dolgokat művelnek a Suburban Amateur Radio Club tagjai, akik egyébként a Musick Memorial Radio Stationt is üzemeltetik. Akik tudni akarják mivel ütik el az időt a klubtagok, azok hangoljanak az FM 88.2 MHz-re és megtudják.



A félsziget végét (leszámítva az amatőr rádiósokat) teljesen kitölti a Howick Golf Klub, amely egy irdatlan nagy dimbesdombos tájon terelgeti lukról lukra a klubtagokat. Nagy. Igazi. A fű kiborítóan néz ki. A lukak környékén biliárdasztal simaságúra van nyírva, de máshol is rövid, sportos a frizura. Én még ilyet nem láttam, igaz sosem jártam még golfpályán. Pláne ekkorán. Nagyon ápolt, nagyon tiszta az egész és nagyon szép a növényzet azon része ami nem a fű, mert az nyilván szép. Csavarogtunk egy kicsit, sőt nem is olyan kicsit, csak sajnos én ilyenkor kevéssé vagyok élvezhető, mert fotózom és enyhén aszociálissá válok. Mindenesetre a nejem végül rávett, hogy induljunk haza (valójában csak vacak lett a fény), még beugrottunk a klubházhoz, hogy a pálya elejét is megnézegessük.

Magáról a golfról nem sok fogalmam van, csak annyit tudok róla, hogy golfkocsikkal kell jönnimenni, legalább 15 ütő kell a zsákba és kis kerekes biszbaszt vonszolva kell strabancolni rengeteget a füvön és megátkozni más labdáit. Amennyire láttam, ezt jó kedéllyel űzi a nép, és tegyük hozzá, hogy ez az egyetlen sportlétesítmény amit az ember eltűrne a háza mellett. A pálya csendes és szép. A golfozók csendesek. Az egész csendes, kivéve amikor az egysávoson fedübörög egy baszomnagy piros Kenworth kamion, majd vissza. Senki nem értette, ekkora golfcucc nincs is.



No sebaj, hazajöttünk, majd itthon összekaptam a tegnap vett roppant egészséges salátát (mindenféle árokparti kaszálás eredménye van venne, rukkola meg terrakotta meg lapulevél, mittomén) és a tegnapi rákos-kukoricás pizzára fel nem férő kis rákocskákat paradicsomra, hagymára és fokhagymára dobva megcsináltam, majd az is a salátába került. Nagyon finom lett, meg szörnyű egészséges, meg ezo-bio-öko, csak rohadt éhes kezdek lenni mert csak ezt vacsiztuk. Na sebaj, ez is több, mint búcsúba’ egy pofon. Még sok fotó a fotóalbumban, élő golfozókkal, naplementés kamionnal, csak tessék, csak tessék…

Gasztro – Pikáns csirke mogyoróhagymával

Amíg a mosodában prögtek a gúnyák a vízben meg a szárítóban, csavarogtunk a Northcote centerben, ahol van egy csirkeorientált hentes (egyébként is orientált, hehe) ahol két szép, kisportolt csirkemellet vételeztem. A csirkemell remek takarmány, könnyű elkészíteni gyorsan megvan és egészséges, meg izé.

Mivel már délelőtt kigondoltuk, hogy vendégeket hívunk, és a múltkori, nem publikált csirkereceptem nagyon jól sikerült, gondoltam megismétlem úgy, hogy ami akkor hiányzott, most belekerül. Mivel sikerült szert tennünk igazi hazai erőspaprikára (HE osztályú romboló) itt volt az ideje, hogy felhasználjam. A paprikát Tibortól kaptuk, meg kaptunk tőle még sok minden mást is, ezúton is hozsanna néki és szeretteinek, nélkülük ez a poszt sem jött vona létre!

Naszóval másfél csirkemellet felkockáztam, sóztam, borsoztam, picit koriandereztem, majd félretettem pihengetni. Felvágtam 4 fej mogyoróhagymát (salott) vékony szeletekre, egy zöldpaprikát (nem kaliforniai!) is mellévágtam, 4-5 napon szárított paradicsomot és egy erőspaprikát karikákra.

hagyma, paprikák és szárított paradicsom

Miután a zöldségeket hevített olívaolajra dobtam, hagytam őket kicsit melegedni, egészen addig, míg a mogyoróhagyma üvegesedni nem kezdett. Ekkor jött a husi, amit jól eldolgoztam a zöldségekkel és egészen kis lángon hagytam levet ereszteni és beledobtam két babérlevelet is. Amikor már szemre kijött az összes nedv a húsból, akkor rácsavartam egy fél citrom levét és alaposan összekavartam. A lé elforrása után, csak sűrű szaft maradt, amit felengedtem 4 evőkanál szójaszósszal és hagytam besűrűsödni megint.

első fázis

Eddigre a paprikák és a mogyoróhagyma teljesen szétfőtt, a csirke szépen megbarnult a szójaszósztól és rendesen át is főtt. Az erőspaprika kellemesen átjárta az egészet, picit háttérbe szorítva a mogyoróhagyma komplex ízét és a szaft nem hagyta kiszáradni a húst.

második (preszójaszósz) fázis

Mellékesen megjegyzem, hogy vendégeink (Kriszti és Csanád) Atkins diétán vannak, úgyhogy le vannak tiltva mindenféle szénhidrátról, így köretet csak magunknak csináltunk, ők kaptak egy szelet vajjal átsütött marhasztéket, hogy ne legyen unalmas a csirke.

finish

hozzávalók a későbbi okulásra:

  • 1.2kg csirkemell filé
  • 4 mogyoróhagyma
  • egy zöldpaprika
  • egy erőspaprika
  • 4-5 szárított paradicsom
  • citromlé
  • szójaszósz
  • sóbors

Gasztro – füstölt hoki édesköménnyel, fehérborban

Ma ismét a helyi tenger ajándékát vettük górcső alá, egy, még amszetrdamban ellesett recept segítségével. A beszerzett hoki nevű halacska kippered – vagyis sózott-füstölt – állapotban jött már haza, remek illata volt a két szép szelet filének. A recept lényege nem is a sütés, hanem inkább a párolódás, amelyet a szegény tetem olívás-fehérboros-édesköményes fürdőben tölt.

Hozzávalók:
– hal
– édeskömény (1 gumó)
– újhagyma (zöld része)
– másfél citrom
– pár gerezd fokhagyma
– fehérbor
– sóbors

A letisztított és szálkamentes halszeleteket, amelyek amúgy is sózottak, bedörzsöljük só és bors keverékével, és a tepsibe helyezzük vékony olívaolaj rétegre. Ha ez megvan, akkor vágjuk fel az újhagyma megmosott zöldjét, karikázzuk fel a citromot és hosszában hasogassuk fel az édeskömény gumóját is.

füstölt hoki és pajtásai

Ha ez megvan, akkor a felkarikázott citromot és a deszkán összetört fokhagymát is dobáljuk mellé, az egészet locsoljuk meg olívaolajjal és vigyázva, hogy az olajat ne mossuk le a hozzávalókról, a tepszi sarkánál adjunk a cucchoz két és fél vagy három deci fehérbort. Esteünkben ez helyi sauvignon blanc volt. Ha minden az edényben van, akkor még sózzuk meg az egészet.

mindent bele

A tepszit fedjük le fóliával, hogy a hozzávalók szépen párolódjanak és mindent átjárjon a zöldségek és a fehérbor aromája. tegyük előre melegített sütőbe 150-180 fokra és kb. 30-40 perc alatt elkészül a finomság. Ez az idő pont elegendő a köret elkészítésére, esetünkben ismét rizs került az asztalra.

hőkezelés előtt

A füstölt hoki az egyetlen itteni termék amivel találkoztunk eddig, aminek valódi füstölt íze van, nem csak valami halvány érzemény lengi körül a takarmányt, karakteres, gazdag füstölt íz és aroma van benne. Az édeskömény egyébként igen ajánlott a fehér húsú halak mellé, de amikor nem füstölt az áru, akkor óvatosan bánjunk az édesköménnyel, ha túlzásba visszük, minden más ízt elnyom. Jó étvágyat.

kész is

Kiwi ikonok – barbi

Újzélandra sok jellemző dolog van, ami sokak számára ismert, ilyen például az elképesztő léptékban zajló birkatartás, vagy a természet érintetlen szépsége, az egészséges környezet és mindenféle sporteredmények, az America’s Cup-tól a rugby és cricket őrületig. Van még sok egyéb, ami főleg ezen a zátonyon érdekes, most a nagy merítésből csak a barbecue mániára térnék ki, amit akár nemzeti sajátosságnak is nevezhetünk. A kiwi barbecue nélkül olyan, mint a rugby világbajnokság All Blacks nélkül.

A barbecue (bbq, barbi) mindennapos dolog, annyira szerves része az életnek, hogy bármerre sétál az ember, a kertekbe bekukucskálva mindenhol talál egy ilyen-olyan állapotú barbi készséget, sokukat már eléggé lehasznált állapotban, de szemmel láthatóan napi használatban. Számtalan barbi figyelhető meg puckupok platóján hétvégén, amint kirándulni megy. A barbi szinte bármilyen lehet, a legegyszerűbb backyard modellektől – ahol egy szimpla vaslap, négy láb és egy égőfej a vaslap alatt már 100 dollártól – a komplex, 8 égőfejes, lecsukható tetejű, krómozott vagy rozsdamentes űrállomásokig, amelynek az aljában kis szekrény van, oldalt gázrózsa, nyársforgató, hőmérő és ki tudja még mi nem, egy használt kocsi áráért. A paletta speciális ága a hordozható barbi, ami a legváltozatosabb formákban jelenhet meg, a táska méretű (és kinézetű) cajgtól a kicsit nagyobb, többrészes alkalmatosságokig. (persze azért ez a hordozhatóság eléggé viszonylagos, mi is nem hordozhatót dobtunk be egy mikrobuszba és tettük ezzel hordozhatóvá.

alap barbi
Természetesen az ember a barbit külön szaküzletből szerzi be, elsősorban újzélandi gyártmányút, mert itt általános nézet, hogy a világ többi része mit sem sejt a barbizás lényegéről. A barbi gázzal megy. Pont. Ugyan itt is lehet kapni faszenes barbikat, de itt nincs a benzinkutaknál zsákos faszén, ehhez a szakboltba kell fáradni, de ilyesmire úgyis csak bevándorlók képesek, a kiwi gázzal barbizik, a gázpalackot viszont majd’ minden benzinkútnál fel lehet töltetni.
hordozható barbi
Barbiból olyat érdemes venni, amely az egyik oldalán rácsos (grill) a másik oldala pedig vaslap, nem árt, ha kétoldalt van hely fűszereknek, pakolni az edényeket amelyek a nyers és a kész kajákat tartalmazzák és okosabb barbiknál rögzíthető a gázpalack, nehogy felboruljon, valamint oldalt kapmók vannak a barbieszközök felaggatásához.

Nem csak a hátsókertek bulija a barbizás, a kikötőben végigsétálva számtalan vizijármű tatján van egy barbigép, ha arra nincs hely, hogy fixen beépítsék, akkor a korlátra hebrebákolva, de barbi nélkül a hajókázás sem képzelhető el. A barbi természetesen nyáridőn van igazán elemében, de nem kell fanatikusnak lenni, hogy hűvösebb napokon is beüzemeljék, az alapból is erősen outdoor orientáltságú kiwik.

a barbik maseratija
A barbi leginkább a mindennapok eszköze, gyakran érezni a kertben sülő husik illatát szerte a környéken, sok háztartásban heti több alkalommal is sütögetnek a szabadban. Ne feledjük, itt nincs faszenes macera, az ember kimegy a kertbe és 3 perc múlva már dobhatja is a husit a platnira. Emellett népszerű időtöltés a csoportos barbizás szinte bármely szabad területen, ideértve a strandokat és közparkokat. Mindennapos látvány a parkban, tengerparton a fűben csücsülő baráti társaság vagy család, amely élénken beszélgetve üli körül a kicipelt barbit és készül a hatalmas zabálásra. Sok park fel van szerelve ingyenbarbival, csak a sütnivalókat kell odavinni és persze előbb érkezni a 60 tagú maori családnál.

Másik jellegzetes az un. rendezvénybarbi, amikor bármiféle fesztiválnak, vásárnak szerves része a barbis sütögetés, vagy akár egy iskolai nyílt napon, amikor a szülők találkoznak a tanárokkal, vagy egy hosszú déli-szigeti buszos túrán, amikor az órákon át tartó buszozást szakítják meg egy gyors sütés erejéig. Kemping vagy motel sem nélkülözhet elkerített barbihelyet ahol a vendégek amguk barbizhatnak kedvükre.

beépített hajóbarbi
A barbi annyira elterjedt és általános dolog, hogy az élelmiszerboltokban, hentesnél, sok húsáru már barbikész állapotban van, vagy páclében úszik pálcikára szúrva. Előre csomagolva lehet kapni 6 hamburgerhusit, barbihoz szeletelt húsokat, halakat, barbinsütős kolbászkákat, hurkácskákat. A szakácskönyvpiac szabad szemmel jól látható szegmense a platninsütős recepteket tárgyaló kiadványok, ebben aztán a legváltozatosabb ételkreációk szerepelnek, sőt vannak olyanok, amelyek más népek konyháját fordítják le barbisan elkészíthetőre.

Én nagyon szeretem a barbit, fantasztikus dolgokat lehet rajta összehozni, (pláne eg jól bejáratott darabon) isteni zöldségek, gombák, halak-rákok, príma szték vagy hamburger készíthető, miközben az ember a barátaival jól érzi magát vagy világot vált meg némi sörbor mellett.

barbi forever
Ez a legfontosabb! A barbi ugyanis nem csak gasztronómiai szempontból kínál végtelen lehetőséget a sütnifőzni szeretőknek, hanem egyben társadalmi tevékenység is. Nekünk is volt szerencsénk nagy társasággal a tasmán tenger partján éjszaka sütögetni és mulatozni, feledhetetlen élmény volt.

Gasztro – Csirkecomb gyömbéres csilivel

Mivel legutóbbi alkalommmal nagyobb mennyiségű csirke(alsó)combokat vásároltunk, a mai tetemrehívás rájuk épül, meg a zöldségesnél beszerzett friss zöldbabra.

A csirkecombikák türelmesen kivárták, amíg egy serpenyőben olivaolajat, gyömbéres-mézes csiliszószt és mustárt összekeverek és megforralom. Került a szószba még piciny őrölt koriander és kevés friss itromlé. Miután a szósz összeállt, vízzel addig higítottam, amíg még volt egy kis tartása, és beledobáltam a besózott-borsozott combokat.

Miután jó darab időt lubickoltak lassú tűzön, majdnem teljesen átfőttek, az egész társaságot belepakoltam a tepszibe rájuk öntöttem a besűrűsödött szószt, és beküldtem őket a már 150 fokos sütőbe. Darab idő után, a sütőt átkapcsoltam grillezősre, hogy a combokon megbarnuljon a bőr (baromfi szépségszalon) és már készen is voltunk.

Mivel annyi rizst eszünk, mint Csang Kaj Sek, ma már nem volt kedvünk hozzá (no meg rendesen csak Kata tud rizst főzni, én odaégetem vagy kemény marad), ezért az egybenhagyott zöldbabot tettem a serpenyőbe, kis olívaolajra. (a szárakat meg a végeket lecsipkedtem) Amikor már hangja kezdett lenni, akkor felöntöttem vízzel, sóztam, mellédobtam 4 gerezd fokhagymát (félbevágtam a gerezdeket) plusz – kaland az élet – beledobtam egy csirkeleves kockát és reszeltem bele egy kis friss gyömbért.

A végeredmény nagyon finom lett, a zöldbab kellemesen fűszeres lett, a háttérből előköszönő, enyhe gyömbéríz találkozott a friss zöldbab saját aromájával, emellé a csirke, a kellemesen karamellizálódott mustáros-mézes-csípős szószt szívta fel, a ropogós bőr alá. Együtt is harmonikus páros alkottak, mindhármunknak nagyon ízlett.

Gasztro – csirkemell filé hagymaágyon

Ma ismét voltunk állati tetemekért, mert a fagyasztó teljesen kiürül, így kénytelenek voltunk feltölteni alaposan. A beszerzés eredménye soksok finom husika meg zöldségek, húsügyben megint elvagyunk egy darabig. A húsok darabolása-sarabolása után direkt elölhagytam egy jól megtermett csirkemellet, ebből készült a címben is szereplő takarmány.

A serpenyőbe vajat dobtam, abba rozmaringot, majd ezen a vajon megfonnyasztottam 5 felvágott újhagymát és egy fél fej, apróra kockázott lilahagymát, amit itt vöröshagymának hívnak, de hát mit tudnak ezek ahhoz. Egy kis, karikára vágott paradicsom is beleugrott. Amikor már majdnem félig kész volt a hagyma, akkor az előre sózott-borsozott-korianderezett melleket rátettem a piruló hagymára.

Amikor az első páros elkészült, akkor kiszedtem a hagymát egy külön tálkába és a helyére tettem a többi mellhúst. Pár perc alatt megvan az egész, közben elkészült a rizs ami picit nedvesebbre sikerült a menzainál, de ez az élvezeti értékéből nem von le semmit. (lásd még: a termék felületére a kakaóvaj kicsapódhat, de ez a termék élvezeti értékét nem befolyásolja – ahogy anno a macskanyelv dobozára volt írva) Sajnos nincs megfelelő edényünk, hogy szép rizstornyot csináljak, kissé csáléra sikeredett.

A fűszeres-vajas hagyma és a húsból kisülő lé nagyon kellemes, lágy ízt adott, mellé a kicsit semlegesre főzött rizs pompás harmóniát biztosított éhes kis családunk ízlelőbimbóinak. További gasztronómiai remekművek is jönnek, mert túl vagyunk pár kisérleten halügyben (tarakihi paprikás lisztben – Adrienn ötlete után) és még van pár saját écánk kajaügyben.

Jó étvágyat!

MANGO

A mangót a következő módon lehet gyorsan és fájdaommentesen az emésztőrendszerbe juttatni. Mi a népszerű “sündisznó” (hedgehog) módszert alkalmazzuk. A megmosott gyümölcsöt a laposabb oldalára fordítjuk és a maggal párhuzamosan, a középvonaltól kb egy centire levágjuk a domború felét.


A levágott darab színtiszta gyümölcshús, ezen párhuzamos bemetszéseket ejtünk úgy, hogy a héját belülről ne vágjuk át.

Ezután merőlegesen is bevagdaljuk a húst, kockásra, mint a malacbőrt.

Ezután a héjat alulról megnyomva, kifordítjuk a levágott és bekockázott felet, így kapjuk meg az első sündisznónkat.


A másik féllel ugyanígy járunk el, ennek eredményeképpen már két sündisznónk lesz és egy korongunk.




A korongnak levágjuk a héját és a finom mangó lerágcsálható a magról, a sünikről levághatjuk a kockákat vagy leehetjük őket, a mi kislányunk imádja lerágcsálni a süni tüskéit.

Gasztro – round steak baconnal

Ne gondoljunk valami egetverő gasztronómiai élményre, a hangsúly az összeállítás tempóján van, a kaja maga gyorsan kész van.

Belevalók:
– annyi szelet round steak amennyit akarunk
– baconszalonna
– szárított paradicsom
– sóbors
– fokhagyma
– szójaszósz

A besóborsozott hússzeleteket begöngyöljük a baconba, a szalonna alá szárított paradicsomot tömicködünk, majd az egész cajgot olívaolajjal kikent tepszibe helyezzük, közészórunk annyi fokhagymát amennyit van kedvünk pucolni, majd lelocsoljuk az egészet szójaszósszal és be a sütőbe.

Mivel ez a husi gyorsan és könnyen szárad ki (ezt az interneten olvastam), ezért én öntöttem egy kis vizet is mellé (meg olaj meg a bacon, ugyebár) és fólia alatt sütögettem. 1 óra és 15 perc 200 fokon és már kész is van.

gasztro – varázscsirke

Fantázianévnek adjuk a “déli hemiszféra csirke” nevet a tápnak, nem lesz túl szofisztikált.

hozzávalók:

– 2 db egész csirkecomb (nagy)
– tegnap készített hagymás-petrezselymes krumpli
– napon szárított paradicsom
– Golden Sun – sweet thai chilly sauce with ginger (mézes-csípős-gyömbéres kenőcs)
– sóbors (ritka fűszer)

A csirkéről levagdossuk amit a kínai hentes rajtahagyott, de nem tetszik, majd a bőr alá csúsztatunk 3-4 szárított paradicsomot, mindkét végtag esetén. Ezután sózzuk-borsozzuk, majd alul-felül bekenjük a “Golden Sun” nevű kenőccsel, majd a kiolajozott tepszibe helyezzük. Köré-mellé öntjük (paprikatévét nézők kedvéért: halmozzuk) a hagymás krumplit, amelyet nem átallottunk blaszfém módon olajjal készíteni, mivel a desznózsír nem klassz erre és különben is. Az egész cajgot lefedjük fóliával majd 220 fokos sütőbe toljuk és addig hőkezeljük, amíg a feleség nem lesz NAGYON éhes.

hőkezelés előtt

Ezután a fóliát leszedjük, a végtagokat megszurkáljuk villával (nem a feleségét), hogy minden oké-e, majd a sütőt maxikombiatomgrill fokozatra állítjuk és rápirítjuk a csirkebőrt a szettre. Ennyi idő alatt természetesen a kolompér is kicsit jobb lesz, sütő elzár, ha ügyesek voltunk, akkor nem kell csákánnyal leverni a krumplit a fóliáról, a husit kivesszük és szerető családunk elé tálaljuk.

jó étvágyat!