Új-Zéland
A zátonyon a belföldi turizmus népszerű mulatság, a lakóautós megoldásoktól a hotelekig minden van, a nép jön-megy, mintha muszáj lenne. Az erre épülő szolgáltatás erős iparág, nem csak a külföldiaiak turistáskodnak az országban. Hogy mi köze ennek a Twitterhez és a szolgáltatáshoz? Most mondom.
Széles körben elterjedt gondolat, hogy a zátony unalmas, ingerszegény, innen csak elvágyni lehet, pláne egy európainak. Sok helyen találkoztam a neten (többek között az itteni kommentek között is) azzal a véleménnyel, hogy NZ ingerszegény. Természetesen nincsenek általános érvényű igazságok, amit én gondolok erről, az alant. Hosszú, filozofikus poszt.
Az ausztralia.net régóta működik, számos embernek nyújt segítséget ki/bevándorlási ügyekben és sok Ausztráliában élő magyar tartja ott a kapcsolatot egymással. Na, de miért is érdekes ez nekünk?
„ausztralia.net + uj-zeland.net = transztasmán kollaboráció” bővebben
Az angolszász vidéken különleges napnak számít november ötödike. Ezen a napon emlékeznek meg Guy Fawkesről, aki megpróbálta eltenni láb alól a királyt meg másokat is, persze, de nem sikerült jól. Ármány, cselszövés, kínzás, hagyomány, no és tüzijáték!
Új-Zéland nem a sofőrjeiről híres, hosszas rágódás és élénk viták után mától életbe lép egy újabb kresz változás, amiről augusztusban már hírt adtunk.
A Queens Wharf igen régi eleme a város látképének, ám régóta el van zárva a tömeges felhasználás elől. Most viszont változnak a dolgok, állami tulajdonba kerül, és ahelyett, hogy plázát vagy parkolókat építenének, funkcionális közösségi teret kíván belőle kialakítani az új tulaj, mindenki örömére.
Az a tanuszoda, ahol a gyermek tanulja, hogy hogyan kell megküzdeni az elemekkel, vasárnaponként hagyja, hogy a szülők is bohóckodjanak a leszármazottakkal. Ezen felbuzdulva megint meglátogattuk a műintézetet és ott kedélyes pancsolásban vettünk részt. Leszámítva, hogy a gyermeknek szembesülnie kellett azza, hogy a medencét orvul lejtősre épülték, és így az egyik fele 80 centi, ám a másik egy méter, (száj a vízvonal alatt!) kiválóan mulattunk.
A birtokról már rég esett szó, nem véletlenül, a tél ugye alaposan elbánt vele, aztán az első lépcsős alakulatokat kihelyeztem a hídfőállásokba, azóta is tartják azokat, nagyjából rendületlenül. Most hétvégén pedig utánpótlás és megerősítő hadtesteket vetettem be.
Köszönöm mindenkinek, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy egy hete nem blogozok, nekem is feltűnt, most a türelmet megköszönve, pótolom a hiányt. Természetesen az elmúlt blogtalan hét alatt is működött az ország (oké, ez engem is meglepett) és mindenféle események is történtek, ezekról még esik szó a későbbiekben. Most ugorjunk vissza az időben a tegnapot megelőző vasárnapig, amikor is Muriwai beachre látogattunk, edukációs céllal. Képek, videók.
Alapos számolgatás és kényelmi megfontolások után, úgy döntöttünk, hogy a banki, valamint a telekommunikációs szolgáltatásokat a jövőben mástól fogjuk igénybe venni. Vasárnap.
